2014. december 27., szombat

2.rész: Az osztály bemutatása

Nos. Őrült az osztályom. Reggel, meg úgy általában.
  • Én: barna szem, szőke haj
  

  • Kriszti: a legjobb barátnőm. Kék szem, barna haj. 


















Kata:fekete haj, barna szem, Kamilla legjobb barátnője.


  • Kamilla:vörös haj, zöldes-kék szem, Kata legjobb barátnője.
























  • Daniella:kék haj(?).barna  szem. (ő mindenkivel jóban van:))















  •  Dávid:piros haj,barna szem, dohányos.








  • Dani:barna haj, kék szem





  •  
  • Karcsi:barna haj, barna szem, legjobb fiú barát.















  • Peti:fekete haj, kék szem, emo.
















  • Vince:barna haj, kék szem.












   

  • Robi:barna haj, zöld szem.













12 fő, de általában olyan mintha 50-60 személy lenne az osztályteremben. Nos ez volt az osztályom.






(Bocsi hogy össze-vissza van, de a leírások alapján tudjátok ki kicsoda.:) )







1.Rész: A Sötétség Bövületében 2/2


  Mikor felkeltem sajgott a fejem. Oda nyúltam és egy jókora púp volt ott. Felszisszentem. Körbenéztem és az iskolatáskámban turkált egy árny. Az én árnyékom! Felpattantam és ráléptem. Újra az enyém volt. Kinyílt az ajtó és megfordultam. Megláttam az árnyat aki reggel nálam járt. Köszöntöttük egymást, majd mondta nincs semmi baj, csak a tanács akar velem beszélni. Elvezetett egy terembe ahol sok árny volt. Ki ült, ki repkedett, sétált, beszélt, vagy némán ült. Mikor megláttak elcsitultak majd leültek a helyükre. Megláttam a ,,Nagy Főnököt" és intettem felé, ő pedig bólintott. Megmutatták hol ülök és kezdődhetett a beszélgetés. -Mivel téged neveztünk ki kiválasztottként, ezért lesznek            küldetéseid. - kezdte a főnök.- Veszélyesek, és egyéb dolgok. Most ezt a hosszú szöveget nem olvasom fel.  -viccelődött, mire elmosolyodtam.- Kapsz egy medált amire vigyáznod kell!-lejött és odaadta.
-Most menj vissza a iskolába.-mutatott egy portál felé, amin átmentem, és az iskola lány mosdójában találtam magamat. Kisétáltam és elindultam az osztálytermünk felé, ahol káosz volt... Ment a TV, üvöltözés, röhögés, trécselés stb, stb. Leültem a helyemre és körbe tekintettem.
-Imásom az év eleji káoszt, szeretem az osztályom!-motyogtam, de lehet túl hangos volt. Páran vissza mondták:
-Mi is!...

1.Rész: A Sötétség Bövületében 1/2

Reggel amikor felkeltem furcsa érzésem volt. Felültem, körbenéztem és egy árnyat láttam az író asztalomnál, aki a rajzaimat nézte, majd megnyugodtam. Csak ő az. Majd vissza feküdtem.
  •   Ketrin vagyok egy lány, aki kiskorában az árnyakkal beszélt. Édesanyám elvitt agyturkászhoz mert azt hitte megőrültem. Szépen lassan nőttem és több árny jött körém. Én meg nem foglalkoztam vele. Akaratom ellenére az árnyékom sokszor máshogy mozdult. Nem tehettem mást, csak hogy álmomban beszéltem velük. Így lettem én a kiválasztott. Mostmár 16 éves vagyok, gimnazista. 
 Nem tudtam vissza aludni így elkezdtem készülődni. Az árny még mindig ott volt és nézelődött, majd elkezdtünk beszélgetni. Mesélt az alvilágról, a többiekről (akik ritkán jelennek meg mostanában), és hogy milyen szépek a rajzaim (amik árnyakat ábrázoltak). Felöltöztem, reggeliztem és egyéb dolgok aztán elindultam. Kiléptem az ajtón és szépen sütött a nap. Rajtam meg nagykabát sapka, sál. Vissza mentem és felvettem egy farmert, egy vékony bőrdzsekit és a torna cipőmet. Majd nyomtam egy selfiet, eszembe jutott, hogy az iskolában a kék ombre miatt a hajamban? Majd ki jön. Mindegy.








Ahogyan sétáltam a az utcánkban megláttam, hogy nincs meg az árnyékom.Jajj, de jó, kereshetem meg. Megint... Elindultam arra amerre hallottam hogy felborul egy kuka. Az árnyékom volt az. Oda szaladtam hogy rálépjek, de nem sikerült. Menekült, követtem. Ez volt egy sikátorig. Gondoltam ,,minden árnyat ismerek, mi bajom lehet itt ebben a sikátorban?". Besétáltam. Halottam valaki lépteit. DE HÁT AZ ÁRNYAKNAK NINCSENEK LÉPTEI!!! Megfordultam és elvesztetem az eszméletem....















Bevezetés

Sziasztok!

Az én nevem Imola és a Sissem (Bódi Réka, blogja: http://gimistortenet.blogspot.hu/) által kezdtem bele a blogba. :) Nagyon köszönöm, hogy olvassátok a blogom. Nem vagyok a szavak embere, de remélem tetszeni fog nektek. :)